Az NB I A-csoportos felnőtt férfi kosárlabdabajnokság 22. fordulójában nagy érdeklődés kísérte a Jászberény- – Szeged összecsapást, amely mindkét együttes számára nagyon fontos mérkőzés volt. Nos, a találkozó várakozásainkkal ellentétben vendég sikert hozott, ám nem akármilyen körülmények között szerezték meg a két pontot a szegediek…

Az első idegenbeli sikerünket követően a Naturtex-SZTE-Szedeák ellen is jó esélyekkel léphetett pályára csapatunk. Igaz, az ellen oldalon a három sérült alapember közül Boltics és Csirics már pályára tudott lépni, s ez bizony javította a vendégek esélyeit. Különösen Csirics mumusa a mieinknek, akivel már a korábbi években sem igazán bírtunk. Ő most is bizonyította kivételes képességeit. No, de menjünk sorjában.

Az első félidőben csak egy csapat volt a pályán. Míg a mienk ólomlábakon jártak – vélhetően a szerdai, Kecskemét elleni fáradtsággal a lábukban -, addig a vendégek átrobogtak rajtunk. Sokkal dinamikusabb, gyorsabb volt a Szeged játéka és ez az eredményben is visszaigazolódott. Különösen feltűnő volt, hogy míg mi csak próbálkoztunk távoli dobásokkal (hétből semmi), addig a Tisza-partiak több mint 60%-kal dobták a triplákat az első két negyedben (11-ből hét talált a gyűrűbe). Ennek eredményeként nem kevesebb, mint 18 pontos hátrányt szedtünk össze 20 perc alatt. A találkozó ezen szakaszának egyetlen pozitívuma az volt, hogy a szurkolók nem pártoltak el a csapattól a nagy hátrány és a gyengébb játék ellenére sem. Az is feltűnő volt, hogy a játékvezetői hármas milyen „könnyű síppal” fújta be a személyiket a mieinknek, de a java még hátra volt. A félidőben 29-47 volt a találkozó állása.

A nagyszünetet követően pár percig nem változott a játék képe, a szegediek már vezettek 24 ponttal is. A harmadik negyed közepén azután nagyot fordult a játék menete. Mintha fáradni kezdett volna a vendég gárda, míg a mieink új erőre kaptak. Rakics, Sejfics és Wallace is magára talált, s egyre fogyott a vendégek előnye. A záró tíz perc előtt már csak 8 ponttal vezettek a szegediek, azaz visszajött a meccsbe csapatunk (57-65). A harmadik negyedben mindössze egyetlen ponttal szereztünk kevesebbet, mint a teljes első félidőben, azaz óriásit javult a játékunk. Ez pedig reményt adott a folytatásra.

A mérkőzés záró tíz percének elején 6-8 ponttal vezettek a vendégek, majd 64-68-nál már csak négy pont volt a különbség a csapatok között. Ekkor a vendégek mestere, Andjelko Mandics időt kért és rendet tett játékosai fejében. Hat-nyolc pontra nőtt a különbség, majd jött egy kritikus időszak a mieink számára. A játékvezetők, akiknek ítéletei már korábban is többször kiverték a biztosítékot a hazai szurkolók mellett Nikola Lazics mesternél is, rövid idő alatt három jászberényi játékost – Nelson, Lucsics és Rakics – is „kipontoztak”. Lucsics kipontozódásánál elszakadt a cérna vezetőedzőnknél, aki heves reklamálásba kezdett. Technikait kapott, majd mivel nem fejezte be a reklamálást még egy technikait ítéltek ellene, s ezzel a kiállítás sorsára jutott, el kellett hagynia a kispadot. A közönség kórusban mondott ítéletet a játékvezetők felett, miközben Lazics mester csak nagyon nehezen lehetett nyugtatni. Ez a közjáték egyáltalán nem hiányzott a mieinknek, akik a folytatásra szétestek, s végül a Szeged 16 ponttal nyert meg a mérkőzést (78-94).

Egy félidőnyi előnyt adtunk ellenfelünknek, s ez soknak bizonyult. Ugyanakkor az is igaz, hogy a szegedieknél a sérülésből visszatért Boltics és Csirics, valamint Fortune is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Különösen Csiriccsel nem bírtunk, aki 33 pontig jutott és elképesztő kosarakat dobott közelről és távolról is. Összességében azt lehet mondani, hogy megérdemelten nyertek a vendégek, de az is igaz, hogy ez a találkozó sokkal jobb bírói hármast érdemelt volna. A játékvezetők számos alkalommal hoztak furcsa ítéleteket, s a találkozó hajrájában bizony fontos pillanatokban hoztak rossz döntést. Ezekkel többnyire bennünket sújtottak. Nem ok nélkül borult ki annyira Nikola Lazics sem a játékvezetői ítéletek miatt, s a három bíró teljesítményét „értékelte” a közönség is. Mondhat bárki, bármit, a magyar kosárlabda további fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a játékvezetés színvonala is javuljon. Ezt a tényt erősítette a szombat esti mérkőzés is…

JP Auto-Jászberényi KSE – Naturtex-SZTE-Szedeák 78–94 (18–27, 11–20, 28–18, 21–29)

V.: Papp P., Fodor A., Hervay T. (Farkas J.)

JP Auto-JKSE: Nelson 7/3, Rakics 16/3, Wallace 17/3, Lucsics 6, Sejfic 17. Csere: Kerpel-Fronius B. 9/3, Cseh 2, Molnár M. 4, Szigedi -.

Naturtex-SZTE-Szedeák: Boltics 6/3, Wirth 9/6, Fortune 23/9, Csirics 33/12, Sulovics 11. Csere: Révész 4, Kovács Á. -, Vágvölgyi 8/6, Kerpel-Fronius G. -.

Nikola Lazics a JP Auto-JKSE vezetőedzője: – Gratulálok a Szegednek, megérdemelten nyert. A vendégek nagyon agresszívan játszottak, és mi csak a harmadik negyedben tudtuk felvenni velük a versenyt. Tudtuk, hogy nagyon kemény és fizikálisan jó az ellenfelünk, és ezt bizonyították is a szegediek. Elnézést kérek, hogy ilyen ideges voltam, a játékvezetőkről nem akarok semmit mondani.

Andjelko Mandics, a Naturtex-SZTE-Szedeák vezetőedzője: – Nagyon jól kezdtük a mérkőzést, de biztos voltam benne, hogy a második félidőben a hazaiak feljönnek. A harmadik negyed közepén védekezésben és támadásban is leálltunk, de szerencsére a hajrában ismét mi voltunk jobbak és megnyertük ezt a nagyon fontos mérkőzést. Csirics sérülése után szenzációsan tért vissza, de a többiek is mindent megtettek a győzelem érdekében.

Szántai Tibor