Nem csak rajtunk múlt, hogy a Pécs kezdheti pályaelőnnyel a play off-ot ellenünk


NB1/A

Nagyszerű hangulatban, két sikerre éhes csapat összecsapását tekinthették meg a helyszínen mindazok, akik szerdán este kilátogattak a Bercsényi úti játékcsarnokba. A tét sem volt kicsi, hiszen aki nyer, azé a pályaelőny az egymás elleni negyeddöntőben.

Esélyeinket sajnos rontotta, hogy Coleman és Cseh ebben a szezonban már nem léphet pályára sérülés miatt, s még Alekszandrov sem épült fel teljesen, ezért nem kockáztatták meg a játékát. Így idegenben is a pécsiek számítottak esélyesebbnek, akik a közelmúltban a Szolnok és a Körmend elleni győzelemmel teremtették meg azt a helyzetet, hogy a felsőházi rájátszás utolsó fordulójában Jászberényben ki-ki meccset játszhattak.

A pécsiek kezdték jobban a találkozót, s az első negyedben fokozatosan növelték az előnyüket. Mi csak kapaszkodtunk, s próbáltunk tapadni az ellenfélre. Ebben az időszakban egyértelműen jobban játszott a vendégcsapat, és megérdemelten szerzett 12 pontos előnyt (17-29). Jól védekezett és támadásban gyorsabb, pontosabb volt a Pécs.

A második negyed Csirics egy bedobott büntetőjével kezdődött, majd Pantelics és Rakics is betalált távolról (23-30). Jött is a pécsi időkérés. Úgy tűnt, hogy ez használt, hiszen a következő percekben tartotta előnyét a vendég gárda. A negyed közepén Ruják duplájával 31-39-re zárkóztunk. Pongó majd Fekete talált be távolról, s 34-42 után nagy hajrába kezdtünk. Demeter kihagyott két büntetőt, s a 17. perc végén Czirbus duplája után már csak 4 pont volt a pécsiek előnye (40-44).  Wright hagyott ki két büntetőt, s Ruják triplája után már csak 3 pont volt a vendégek előnye (43-46). Pécsi időkérés után Pantelics büntetőzött jól (45-46), de Taylor visszaállította a 3 pontos különbséget (45-48). Mivel a félidőt Pitts triplája zárta, így 20 percnyi játék után 48-48 állt az eredményjelzőn.

Nálunk Pitts (17 pont) és Pantelics (12 pont) a pécsieknél Taylor (16 pont) és Pongó (12 pont) járt az élen a pontszerzésben, ami még az első félidő krónikájához tartozik: a játékvezetők számos ítélete borzolta a kedélyeket mindkét oldalon. Sokszor elmaradt a sípszó, míg máskor akkor is megszólalt a síp, amikor nem kellett volna.

A nagyszünetet követően nehezen indult be a pontgyártás (50-53), s a negyedik perc végén a vendégek már négy csapatszemélyinél jártak. Kerpel-Fronius kétpontosánál (52-53) elmaradt a pluszbüntető, míg a másik oldalon a semmire fújtak személyit, s ekkor Nikola Lazicsnál elszakadt a húr. Reklamált, technikait kapott, majd tovább reklamált, s kiállították. Vezetőedzőnknél minden bizonnyal nem csak ennek a mérkőzésnek a bíráskodása verte ki a biztosítékot, hanem az egész szezon feszültsége csúcsosodott ki. A heves reklamálás miatt ugyan jogosan büntették, de annak oka nem benne keresendő… A negyed második fele Rakics triplájával kezdődött, s átvettük a vezetést (57-55). Sőt 60-56 is volt már az eredmény a javunkra, ám Taylor és Budimir távolija a legjobbkor jött a vendégeknek (60-62). Taylor sziporkázott, s már 7 pont volt (61-68) a pécsiek előnye. Egy rendkívül feszült harmadik negyedet láthattak a szurkolók, amelyből a végén a vendégek jöttek ki jobban.

A záró tíz perc előtt már mindkét oldalon voltak 4-4 személyi hibás játékosok, így várható volt, hogy lesz kipontozódás. A játékvezetők azonban megkegyelmeztek a kosarasoknak, s így senki sem került idő előtt a kispadra. A negyed közepéig tartotta 4-7 pontos előnyét a PVSK. Minden hazai 2 és 3 pontos kosárra volt válasza Csirke Ferenc csapatának. Az utolsó öt percre fordulva Rakics duplájával rövid időre visszavettük a vezetést (78-77). Pécsi időkérés után a vendégek két legjobbja, Taylor és Pongó szerzett 2, illetve 3 pontot, s már 78-82 állt az eredményjelzőn. Húsz másodperccel a vége előtt Pitts egyenlített (82-82), s jöhetett az utolsó pécsi támadás. Még volt három csapatszemélyi hiba lehetőségünk, s ezeket kihasználva próbáltuk minél jobban csökkenteni a vendégek támadó idejét. Már-már úgy tűnt, hogy hosszabbítás lesz, ám a mezőny legjobbja, Taylor másként gondolta. Egyetlen másodperccel a találkozó vége előtt betörés után bevarázsolta a gyűrűbe a labdát, s ezzel megnyerte a találkozót a pécsi együttes (82-84).

JP Auto – JKSE – Pécsi VSK-VEOLIA 82-84 (17-29, 31-19, 13-20, 21-16)

JP Auto-JKSE: Pitts 27/6, Rakics 15/12, Brbaklics 2, Czirbus 7, Pantelics 17/6

Csere: Kerpel-Fronius B. 4, Fekete 3/3, Ruják B. 7/3

Vezetőedző: Nikola Lazics

PVSK-VEOLIA: Pongó 20/12, Taylor 32/6, Budimir 10/6, Csirics 11, Horti 2

Csere: Wright 4, Bíró L. -, Demeter 5/3

Vezetőedző: Csirke Ferenc

A találkozót követően az edzők az alábbiak szerint értékelték a látottakat (forrás: nemzetisport.hu):

Lo Elhadji Malick : – Nehéz mérkőzés volt. Most a Pécs jött ki jobban a végjátékból, de egy rossz szavam sem lehet játékosaimra, mert nagyszerűen küzdöttek. Sok bajunk van, de nem adjuk fel, megyünk tovább, és szombaton a rájátszásban megpróbáljuk elvenni a pécsiek a pályaelőnyét.
Csirke Ferenc: 
– Ez igazi play off szintű találkozó volt. Jól kezdtünk, s talán korán elhittük, hogy könnyen nyerhetünk. Ötpontos hátránynál fontos triplákat dobtunk, és sikerült fordítanunk. Több futásra és passzra lesz szükség a negyeddöntőben a Jászberény ellen, s akkor sikeresek lehetünk.

A találkozó kapcsán nagyon sok gondolat járt a szurkolók fejében a lefújást követően. Mi lett volna, ha Coleman, Cseh és Alekszandrov, vagy legalább az utóbbi játszhat? Mi lett volna, ha a játékvezetés felnőtt volna a csapatok szintjére? Mi lett volna, ha Lazics mestert nem állítják ki? Ezekre a kérdésekre már soha nem kaphatunk választ és nincs is sok értelme ezeken rágódni. Örülnünk kell, mert csapatunk ebben az összeállításban is méltó ellenfele volt egy jó pécsi gárdának. Örülnünk kell, mert a szezon végére a sérülések miatt kiderül, hogy igenis jól használható magyar játékosaink vannak. Mert a vereség ugyan fáj, de kikapni úgy lehet, ahogy az szerdán történt. Nem érdemtelenül nyertek a pécsiek, mert a döntő pillanatokban ők hoztak jobb döntéseket. Nekünk a hajrában voltak lehetőségeink, de nem tudtunk azokkal élni. Megérdemeltük volna mi is a győzelmet, de ezúttal az egylabdás meccsen ellenfelünk volt a szerencsésebb.

Ami pedig a játékvezetést illeti. Nagyon nehéz feladat egy kosárlabda mérkőzést a lehető legjobban levezényelni. Gyors, fizikális a játék és a pillanat tört része alatt kell a döntéseket meghozni. A hibázás lehetősége tehát erősen benne van a mérkőzésekben. Lehet azonban azonos mércével mérve, következetesen vezetni egy mérkőzést. Ha egy játékos vagy edző nagyot hibázik, kiállítják és jön a büntetés. Ha a szurkolók csúnyán viselkednek, fizethet a klub. A játékvezetők kapcsán viszont nem nagyon hallottunk még arról, hogy egy-egy nagyon gyenge teljesítménynek lett volna következménye. Mondjuk néhány hetes pihentetés.

Egyébként pedig büszkék lehetünk csapatunkra, mert ilyen viharvert állapotban is játékosink mindent megtesznek a sikerért. A java pedig még most következik. A pécsiek elleni negyeddöntőt ugyan pályahátrányból kezdjük, de az szerdán is kiderült, hogy nincs nagy különbség a két együttes között. Azaz nyerhetnek ők nálunk, de nyerhetünk mi is náluk. Háromnaponként jönnek a mérkőzések a három győzelemig tartó párharcban, melyben nagyon fontos lesz, hogy a játékosok milyen gyorsan tudnak regenerálódni.

A felsőházi rájátszás utolsó fordulójának másik találkozóján a Körmend biztosan győzte le a címvédő Szolnoki Olaj KK-t, s így megszerezte az első helyet, amely a kieséses szakaszban végig pályaelőnyt jelent Zollner mester együttesének.

EGIS Körmend – Szolnoki Olaj KK 88-68 (21-17, 25-18, 27-15, 15-18)

A felsőház végeredménye:

  1. Egis Körmend 25 gy 9 v
  2. Falco-Vulcano Energia KC Szombathely 24 gy 10 v
  3. Szolnoki Olaj KK 23 gy 11 v
  4. PVSK-VEOLIA 18 gy 18 v
  5. JP Auto-JKSE 18 gy 18 v

A középházban is lejátszották az utolsó fordulót. A Sopron győzött Zalaegerszegen, míg a DEAC Kecskeméten. Négy csapat végzett azonos mutatókkal, s közöttük az egymás elleni eredmény alapján az Atomerőmű, a Kecskemét és a Sopron került a bajnokság kieséses szakaszába.

KTE-Duna Aszfalt – DEAC 55-82 (21-17, 10-22, 13-24, 18-23)

Zalakerámia ZTE KK – Sopron KC 80-89 (15-31, 20-21, 22-13, 23-24)

A középház végeredménye:

  1. Atomerőmű SE 17 gy 17 v
  2. KTE-Duna Aszfalt 17 gy 17 v
  3. Sopron KC 17 gy 17 v
  4. DEAC 17 gy 17 v
  5. Zalakerámia ZTE KK 14 gy 20 v

A három győzelemig tartó negyeddöntők párosítása:

EGIS Körmend – Sopron KC

Falco-Vlcano Energia KC Szombathely – KTE-Duna Aszfalt

Szolnoki Olaj KK – Atomerőmű SE

PVSK-VEOLIA – JP Auto-JKSE

A párharcok május 18-án, szombaton kezdődnek.

Hajrá JP Auto-JKSE!

Szántai Tibor