Egy félidőnyi játék után úgy tűnt, nincs esélyünk a győzelemre a Sopron ellen, ám a második kétszer tíz percben már megmutatta csapatunk, hogy mire képes. No, meg Damier Pitts is bizonyította, miért volt nálunk közönségkedvenc és a legponterősebb játékos. Fotó: Gémesi Balázs.
A szurkolók már „kiéhezetten” várták a férfi kosárlabda NB I/A-csoportos bajnokság kezdetét, amit jelzett, hogy igencsak megteltek a lelátók. A találkozó kezdete előtt mindenki arról beszélt, vajon mire lesz képes csapatunk, amely nagyon későn állt össze, s így nem volt idő a csapatjátékot gyakorolni. No, ez nagyon látszott is az első kétszer tíz percben.
Az első negyed elején felváltva vezettek a csapatok, majd 8-6 után 3-4 eladott labdánkat kihasználva meglépett a Sopron 8-15-re. Míg mi sok hibával játszottunk védekezésben és támadásban is, addig a kékmezes vendégek sokkal agresszívabbak volta – a szó jó értelmében – és uralták a játékot. Megérdemelten vezetett tíz per után 8 ponttal a vendég gárda (18-26). A második negyed sem hozott változást, sőt még romlott is a helyzetünk. Alig-alig találtunk a gyűrűbe, míg a soproniak könnyű kosarakkal növelték előnyüket. A félidőben 16 pont volt a Sopron KC előnye (25-41).
A statisztika pedig pontosan mutatta miért vezettek a vendégek:
– Nekünk 32 mezőnykísérletből 9 volt jó, míg náluk 43-ból 19 volt sikeres.
– Eladott labdából mi nem szereztünk pontot, míg ellenfelünk 12 ponttal büntette a mi hibáinkat. – Kilenc eladott labdánk volt, az ellenfélnek három.
– A lepattanó csatát is soproniak nyerték 27-22-re.
Fordulás után, a harmadik negyed elején már 18 ponttal vezettek a vendégek (27-45), amikor végre elkezdtek pontosabban kosarazni a mieink is. Keményebb lett a védekezésünk, s ebben a negyedben csak 8 pontot engedélyeztünk ellenfelünket. Mi viszont 20 pontig jutottunk, s így csapatunk visszajött a mérkőzésbe. Sajnos a nagy rohanásban egy sajnálatos sérülés is történt. A 27. percben, amikor 38-47 volt az eredmény és labdát szereztünk, az induló Reed a bokájához kapott, s a biztos két pont helyett őt el is veszítettük. A lehető legrosszabbkor jött ez a sérülés, hiszen feljövőben voltunk, jó tempóban játszottunk, s akkor elveszítettük egyik legjobbunkat. A sérülés ellenére folytattuk a felzárkózást és a záró tíz perc előtt már csak 4 pont volt a hátrányunk (45-49). Teljesen nyílt volt a mérkőzés kimenetele, s ez köszönhető volt szurkolóinknak is, akik a nagy hátrány idején sem pihentek, űzték-hajtották kedvenceiket.
A negyedik negyed drámaian alakult. Bár a Pitts-Carter-Thompson hármas továbbra is termelte a soproni pontokat, Alekszandrov és Brbaklics vezérletével partiban maradtunk. Még úgy is, hogy a záró tíz perc első 26 másodpercében a játékvezetők három személyi hibát is fújtak ellenünk, s nem sokkal később a soproniak már minden fault után dobhattak. Ennek ellenére 51-54-ről Alekszandrov és Miller kosaraival sikerült fordítanunk (55-54), ám elég volt 1-2 hiba és máris 55-60 állt az eredményjelzőn. Pitts nem tudott leállni a pontszerzéssel, miközben Pantelics összeszedett két technikait és az utolsó két és fél percre őt is elveszítettük. A hajrában nekünk nem jöttek a dobásaink, a vendégek pedig rendre betaláltak és végül 10 ponttal megnyerték a mérkőzést (66-76).
Nem lehet azt mondani, hogy érdemtelenül született meg a soproniak győzelme, mert a mérkőzés nagyobb részében az ő akaratuk érvényesült. Mi egy félidőnyi előnyt adtunk a vendégeknek, s ki tudja hogyan alakul a találkozó, ha Reed nem sérül meg. Illetve Pantelics két technikaija sem jött jól nekünk. Ez pedig akkor sem magyarázható, ha a hajrában volt egy-két vitatható játékvezetői ítélet, amely nekünk nem kedvezett. A második félidőben viszont megmutatta csapatunk, hogy mire képes, s remélhetőleg innen jön majd a folytatás a következő fordulóban a Szolnok ellen idegenben. Azt pedig reméljük, hogy Reed sérülése nem súlyos, mert ő, Brbaklics és Alekszandrov nyújtotta a legjobb teljesítményt nálunk, míg a vendégeknél a mezőny lejobbja volt Pitts, aki 29 pontig jutott, s döntő érdemeket szerzett a soproniak idegenbeli sikerében. Persze kellett ehhez Thompson és Carter remeklése, valamint az is, hogy a vendégek csapatjátéka láthatóan sokkal gördülékenyebb, begyakoroltabb volt, mint a miénk.
Férfi kosárlabda NB I/A-csoport 1. forduló
JKSE – Sopron KC 66-76
(18–26, 7–15, 20–8, 21–27)
JÁSZBERÉNYI KSE: Staten 15, Pantelics 8, Mészáros, REED 12/6, ALEKSZANDROV 15/9
Csere: BRBAKLICS 14, Ruják, Peringer, Miller 2
Edző: Nikola Lazics
SOPRON KC: THOMPSON 10, Supola 8, CARTER 15, Rivers 5, PITTS 29/6
Csere: Jones 7/3, Molnár, Takács 2, Werner, Fazekas
Edző: Sabáli Balázs
Jászberény, 650 néző. Vezette: Praksch, Söjtöry, Pozsonyi
Az eredmény alakulása: 3. p.: 8–6. 6. p.: 11–15. 13. p.: 20–26, 16. p.: 20–32. 23. p.: 30–45. 26. p.: 35–47. 33. p.: 51–53. 36. p.: 55–58.
Kipontozódott: Supola 37. perc, Thompson 40. perc
Így látták az edzők és a játékosok:
Nikola Lazics: – Gratulálok ellenfelünknek, megérdemelten nyerték meg a mérkőzést. Egy félidőnyi előnyt adtunk a Sopronnak, és csak a 3. negyedben kezdtünk el úgy játszani, ahogy már a találkozó elejétől kellett volna. Amikor pedig fordítottunk, buta hibákat követtünk el, és a Sopron ezt jól kihasználta. Vannak gondjaink, de azon vagyunk, hogy egyre jobbak legyünk.
Aleksa Brbaklics : – Gratulálok a Sopronnak, mi a harmadik negyedben megmutattuk, hogy mire vagyunk képesek, és ezt a játékot kell a következő mérkőzéseken folytatnunk.
Sabáli Balázs: – Nehéz mérkőzés volt, az első félidő után, játékosaim azt hitték, hogy megvan a két bajnoki pont, a nagyszünet után sokkal lassabban és puhábban kezdtünk el játszani, s a Jászberény visszajött a mérkőzésbe. A hajrában bárki nyerhetett volna, szerencsére nekünk sikerültek jobban a dobásaink.
Damier Pitts: – Tudtam, hogy nagyon harcos csapatunk van, és szükség is volt a küzdeni tudásunkra is ahhoz, hogy nyerni tudjunk. Nagyon jó érzés volt Jászberénybe visszatérni, találkozni az edzőkkel, a volt játékostársakkal és a szurkolókkal.
Hajrá JKSE!
Szántai Tibor